Az alábbi blogbejegyzésben Magyarország megyéinek hirdetési adatait elemzem. A hirdetések száma, a hirdetések ezer főre jutó száma és a hirdetések településenkénti száma alapján készült összehasonlításokból próbálok következtetéseket levonni többek között a megyék közötti különbségekről, a keleti és nyugati részek közötti eltérésekről, a centralizáltságról, illetve az esetleges elvándorlásról. A hirdetési adatok hirdetési portálokról származnak, mivel nem minden hirdetést vizsgáltunk, így a valós számok eltérést mutathatnak, de reprezentatív mintaként mindenképpen használható. Minden esetben az átlagtól való eltérést vizsgáltuk százalékos formában a jobb megérthetőség és összehasonlíthatóság jegyében, mivel a vármegye területe, népessége és településszáma sok esetben nagyon eltérő.
A táblázatból kiderül, hogy a hirdetések száma megyénként jelentősen eltérő. A legmagasabb hirdetéssűrűséget Pest megyében találjuk (277,09%), míg a legalacsonyabbat Vas megyében (59,03%). Ezen adatok alapján feltételezhetjük, hogy a hirdetések száma nagyban függ a megye gazdasági erejétől és infrastruktúrájától. Az erősebb gazdasági helyzetben lévő megyékben, mint például Pest, Fejér vagy Győr-Moson-Sopron, nagyobb a hirdetések száma, míg a kevésbé fejlett megyékben, mint Vas vagy Tolna, kevesebb hirdetést találunk.
A keleti és nyugati részek közötti különbségeket is érdemes megfigyelni. Bár a hirdetések száma nem mutat egyértelmű kelet-nyugati megoszlást, azt láthatjuk, hogy a nyugati megyékben (pl. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom) általában magasabb a hirdetések száma, mint a keleti megyékben (pl. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés). Ez arra utalhat, hogy a nyugati megyék gazdasági helyzete erősebb, és ennek következtében több hirdetés jelenik meg a régióban. Ezzel szemben a keleti megyékben nagyobb a szegénység, és kevesebb hirdetésre van lehetőség.
A centralizáltság szempontjából is érdekes képet mutat a táblázat. A hirdetések száma településenként általában magasabb a központi megyékben (pl. Pest, Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád), és alacsonyabb a perifériás megyékben (pl. Zala, Vas). Ez arra utal, hogy a hirdetési piac is erősen koncentrálódik a központi területeken, és kevésbé jut el a perifériás régiókba. Ez a centralizáció hosszú távon negatív hatással lehet a vidéki területek fejlődésére, és tovább növelheti a központ-periféria szakadékot.
Az elvándorlás kérdése is releváns lehet a hirdetések számának vizsgálatában. A táblázatból kiderül, hogy a hirdetések ezer főre jutó száma általában magasabb a gazdagabb megyékben (pl. Pest, Heves), és alacsonyabb a szegényebb megyékben (pl. Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg). Ez arra utalhat, hogy a gazdagabb megyékben nagyobb az elvándorlás, és ezáltal több hirdetés jelenik meg az eladó vagy kiadó ingatlanokról, munkalehetőségekről stb. A szegényebb megyékben viszont kevesebb lehetőség van az elvándorlásra, és ezért kevesebb hirdetés jelenik meg.
A fentieken túl, az eladó ingatlanok hirdetéseinek vizsgálata alapján is levonhatunk következtetéseket a magyarországi megyék közötti különbségekről és a ingatlanpiac sajátosságairól.
1. Ingatlanárak és ingatlanpiaci aktivitás: A megyék közötti eltérések az eladó lakások hirdetéseinek számában rávilágíthatnak az ingatlanárak és a ingatlanpiaci aktivitás regionális különbségeire. A magasabb hirdetésszámú megyékben valószínűleg nagyobb a kereslet és kínálat az ingatlanpiacon, ami magasabb árakhoz és gyorsabb tranzakciókhoz vezethet. Ezzel szemben a kevésbé hirdető megyékben alacsonyabb lehet a kereslet és a kínálat, ami alacsonyabb árakat és lassabb tranzakciókat eredményezhet.
2. Ingatlanfejlesztések és infrastruktúra: Az eladó ingatlanok hirdetéseinek eloszlása a megyékben arra is utalhat, hogy mely területeken történnek nagyobb mértékű ingatlanfejlesztések, illetve milyen minőségű az infrastruktúra. A magasabb hirdetésszámú megyékben nagyobb eséllyel találkozhatunk új építésű ingatlanokkal és jobb infrastrukturális adottságokkal, ami vonzóbbá teheti ezen régiókat a ingatlanvásárlók számára.
3. Demográfiai és társadalmi tényezők: Az eladó ingatlanok hirdetéseinek száma a megyékben összefüggésben állhat a demográfiai és társadalmi tényezőkkel is. A magasabb hirdetésszámú megyékben nagyobb lehet a lakosság, a fiatalok aránya vagy a jövedelmek szintje, ami hozzájárulhat a ingatlanpiac aktivitásához. Ezzel szemben a kevésbé hirdető megyékben a lakosság öregedése, elvándorlása vagy alacsonyabb jövedelmi szintje miatt kevesebb lehet az eladó ingatlanok iránti kereslet.
4. Befektetési lehetőségek: Az eladó ingatlanok hirdetéseinek eloszlása a megyékben befektetési lehetőségekre is utalhat. A magasabb hirdetésszámú megyékben, különösen a nagyvárosokban és a fejlettebb régiókban, a ingatlanokat befektetési céllal is megvásárolhatják, például kiadásra vagy értéknövekedésre spekulálva. Ezzel szemben a kevésbé hirdető megyékben kevésbé lehet vonzó a ingatlanbefektetés, ami a hirdetések alacsonyabb számában is megjelenhet.
Mindezek alapján az eladó ingatlanok hirdetéseinek vizsgálata további árnyalatokkal gazdagíthatja képünket a magyarországi megyék közötti különbségekről, a ingatlanpiac sajátosságairól és a befektetési lehetőségekről.
Összefoglalva, a hirdetések számának vizsgálata alapján több fontos következtetést vonhatunk le a magyarországi megyék közötti különbségekről, a keleti és nyugati részek közötti eltérésekről, a centralizáltságról, illetve az esetleges elvándorlásról. A táblázatból látható, hogy a hirdetések száma jelentősen eltér a különböző megyékben, és ezek az eltérések összefüggenek a gazdasági helyzetükkel, a fejlettségükkel, a központi elhelyezkedésükkel és az elvándorlás mértékével.