Az ingatlanpiac a legtöbb ember számára nem egy napi beszédtéma, és éppen ezért számos félreértés, tévhit és félinformáció övezi. Bérlők, bérbeadók és még ingatlanosok is gyakran esnek abba a hibába, hogy az általánosan elfogadott, de téves hiedelmek alapján döntenek. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a leggyakoribb magyarországi ingatlanpiaci tévhiteket, hogy segíthessünk a helyes döntések meghozatalában.
- Tévhit: Az ingatlanárak mindig csak emelkednek
Bár az elmúlt években sokan tapasztalhatták az ingatlanárak folyamatos növekedését, fontos tudni, hogy az árak nem mindig mennek felfelé. A piac ciklikus, és a gazdasági válságok, az infláció vagy a hitelkamatok változása okozhat árcsökkenést is. Érdemes figyelni a gazdasági trendeket, mielőtt ingatlanvásárlás mellett döntünk, hiszen a piaci visszaesés időszakában kedvezőbb ajánlatokra találhatunk.
- Tévhit: Az ingatlanosok csak felesleges költségek
Sokan azt gondolják, hogy az ingatlanügynökök szolgáltatásai csak extra kiadást jelentenek, pedig egy tapasztalt ingatlanos sokat segíthet a megfelelő árazásban, a marketingben és az ügyintézésben. Egy jó ingatlanos pontosan tudja, hogyan kell pozicionálni egy ingatlant, és milyen árstratégiát kell alkalmazni, hogy az gyorsan és a piaci áron találjon gazdára. Emellett sok bérbeadó és bérlő számára jogi és szerződéskötési támogatást is nyújtanak, amely hosszú távon időt és pénzt takaríthat meg.
- Tévhit: A legolcsóbb lakás mindig a legjobb választás
A vevők gyakran a legolcsóbb hirdetéseket részesítik előnyben, pedig sok esetben az olcsóbb lakások rejtett költségekkel járhatnak. Például egy rossz állapotú ingatlan magasabb fenntartási költségekkel bírhat, és a közművek vagy a felújítási munkálatok extra kiadásokat jelenthetnek. Emellett az alacsonyabb áru lakások gyakran alacsonyabb színvonalúak is lehetnek, ami hosszabb távon kényelmetlenségeket okozhat.
- Tévhit: A bérleti díjat kizárólag a lakás mérete határozza meg
Sokan úgy gondolják, hogy minél nagyobb egy lakás, annál magasabb a bérleti díj, pedig a lokáció legalább ugyanannyira meghatározó. Egy kisebb, de frekventált helyen (például belvárosban vagy jól megközelíthető kerületben) található ingatlan sokkal drágább lehet, mint egy nagyobb, de eldugottabb környéken fekvő. Éppen ezért, ha valaki bérelni szeretne, érdemes alaposan megvizsgálni, melyik környék felel meg az igényeinek, nem csupán a lakás méretére koncentrálva.
- Tévhit: Az ingatlanosok mindig drágább áron adják el a lakásokat
Sokan úgy vélik, hogy az ingatlanosok mindig magasabb áron kínálják az ingatlanokat, mint amennyiért ténylegesen el lehetne adni azokat, hogy nagyobb jutalékot kapjanak. Az igazság azonban az, hogy egy jó ingatlanos célja, hogy reális piaci áron adja el az ingatlant, hiszen ha túlárazza, az eladás jelentősen elhúzódhat, ami mindkét fél számára veszteséget jelenthet. Az ingatlanügynök piaci ismeretei és kapcsolatai révén segíthet abban, hogy az ingatlan gyorsabban találjon vevőt a megfelelő áron.
- Tévhit: Csak az új építésű lakások érik meg a befektetést
Az új építésű lakások vonzóak lehetnek, hiszen modern technológiával készülnek és kevesebb felújításra szorulnak, de sok esetben a régebbi, jó állapotú ingatlanok is remek befektetések lehetnek. Egy felújított, történelmi városrészben található lakás például magasabb bérleti díjat vagy eladási árat is generálhat, különösen, ha jó közlekedési és szolgáltatási kapcsolatokkal rendelkezik.
- Tévhit: Az ingatlanpiac szezonális változásai nem fontosak
Az ingatlanpiacot erőteljesen befolyásolják a szezonális tényezők. Nyáron például a diákok és frissen diplomázottak kereslete miatt megnövekedhet a bérlakások iránti igény, míg télen lassulhat a piac, ami kedvezőbb alkupozíciókat teremthet a vásárlók számára. Érdemes figyelembe venni a szezonális változásokat, amikor ingatlant keresel vagy hirdetsz.
- Tévhit: Az albérlet olcsóbb megoldás hosszú távon, mint a saját lakás
Bár rövid távon olcsóbbnak tűnhet albérletben lakni, hosszú távon a lakásvásárlás anyagilag kedvezőbb megoldás lehet. A hitel törlesztőrészletei gyakran nem sokkal magasabbak, mint egy bérleti díj, ráadásul az ingatlan értéke az évek során növekedhet, így befektetésként is tekinthetünk rá. Fontos azonban figyelembe venni a vásárlás körüli extra költségeket (adók, közjegyzői díjak stb.), mielőtt döntést hozunk.
- Tévhit: Ha gyerekes családnak adod bérbe a lakást, nem tudod kirakni őket, ha nem fizetnek
Sokan hisznek abban, hogy ha egy gyerekes család bérli a lakást, és esetleg nem fizetik a bérleti díjat, a tulajdonos nem tehet semmit, mert a családnak jogi védelmet nyújtanak a hatóságok. Ez azonban nem így van. Bár valóban fontosak a családvédelmi jogszabályok, a bérleti szerződés megszegése – például a bérleti díj nem fizetése – mindenkire, így a gyerekes családokra is vonatkozik. A bérbeadó megfelelő jogi lépésekkel (például fizetési felszólítás vagy kilakoltatási eljárás indítása) élhet, ha a bérlők nem tartják be a szerződés feltételeit.
Az ingatlanpiac számos félreértésre ad okot, de ha tisztában vagyunk a valósággal, könnyebben hozhatunk megfontolt döntéseket. Akár bérlőként, bérbeadóként vagy vásárlóként veszünk részt a piacon, érdemes szakértői tanácsokat igénybe venni, és alaposan tájékozódni a szerződéskötés előtt. A megfelelő információ birtokában nem csak időt és pénzt takaríthatunk meg, de hosszú távon is sikeres ingatlanügyleteket köthetünk.