Sokan tévesen a bérleti piacon úgy tudják, hogy a tulajdonos aláírása és beleegyezése szükséges a lakcím bejelentéshez. Nos, ez nem teljesen így van. Illetve a tulajdonos hozzájárulásával is be lehet jelentkezni az albérletbe, de nem feltétlenül szükséges a tulajdonos, pontosabban bérbeadó hozzájárulása. Valamint az is közhiedelem, hogy amennyiben probléma van a bérlővel, nehezebb bérbeadói oldalról jogcselekményt végrehajtani, ha be van jelentkezve. De a folyamatokon probléma esetén a bejelentkezés nem változtat semmit, nem lesz hosszabb vagy nehezebb az eljárás.
Akkor ezek hogyan lehetségesek?
Első körben fontos észrevenni, hogy a lakcímbejelntő lapot a szállásadónak kell aláírnia. A bérleti szerződés szerint van bérbeadó, bérlő, költöző személyek, bérbeadói jog adódhat tulajdonjogból vagy haszonélvezeti jogból. De ez egyik sem. Ki a szállásadó vagy pontosabban ki és mikor kapja meg ezt a jogot?
Az ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlan felett haszonélvezeti joggal bíró személy, tehát aki bérbeadhatja, rendelkezik haszonélvezeti joggal.
1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
Értelmező rendelkezések
5. § E törvény alkalmazása során:
(5a) * Szállásadó: az a személy, aki jogosult egy természetes személynek valamely lakás vagy lakás céljára szolgáló egyéb helyiség használatát biztosítani.
Itt még nem feltétlenül vagyunk közelebb a megoldáshoz. Ki jogosult pontosan biztosítani? De ugyanazon törvényben nem sokkal hátrébb:
27/A. § * (1) * A szállásadó bármely járási hivatalnál személyesen vagy az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogy
a) a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagy
b) a lakcímbejelentéshez az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen járul hozzá.
(2) Ha a szállásadó nem él az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogával, akkor a bejelentéshez szükséges, a 26. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulást a lakcímjelentő lap aláírásával adja meg.
(3) * Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a szállásadó általi hozzájárulásra nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. Ebben az esetben az okiratot a lakcímbejelentő lappal együtt kell a járási hivatalnak benyújtani.
A 3. pont az érdekes. Magánokirat vagy közokirat, amire hivatkozik az a bérleti szerződés. (Fontos, hogy a magán- vagy közokirat tartalmi és formai követelményei teljesüljenek). Vagyis, ha van aláírt bérleti szerződés, akkor nem kell külön hozzájárulás a bérbeadótól. Szóval vagy egy bérbeadó által aláírt lakcímbejelentőre van szükség vagy az okirati tartalmaknak megfelelő aláírt bérleti szerződésre.
Valamint, erre a törvény máshol is található hivatkozás, viszont itt is kivételként említi a korábbi 3. pontot:
146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról: 32. § * (1) * A lakcímbejelentést – a 29. § (3) bekezdésében, a 30. § (2) bekezdésében, valamint az Nytv. 26. § (2a) és (2b) bekezdésében, valamint jogszabályban meghatározott kivétellel – a 3. számú mellékletben előírt adattartalmú bejelentőlapon kell teljesíteni. A bejelentőlapot a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezettnek és az e rendeletben meghatározott esetekben – az Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében foglalt kivétellel – a szállásadónak is saját kezűleg alá kell írnia.
Adódik a kérdés, hogy miért született meg ez a törvény, mi volt a jogalkotó célja? Nos, mivel nem jogalkotóként válaszolunk, így csak vélelmezni lehet a tényállást. Feltételezhetünk egy olyan esetet, ahol a magánszemélynek nincs saját ingatlana, hanem csak bérelt ingatlanokban lakik. Így értelemszerűen mindig az adott ingatlan lesz vagy kell legyen a lakcíme. Ebben az esetben jogszerű, hogy harmadik fél aláírásától ne tegyük függővé a bejelentkezést. Illetve, mivel ezekhez orvosi és egyéb szolgáltatások is párosulnak, ami lakóhelyhez kötött, így ezt a pontot vizsgálva is megalapozottnak tűnik a törvényalkotás. De ez csak elmélkedés, a pontos okokat nem ismerjük.
Mikor kell?
Beköltözés vagy kiköltözés után 3 munkanapon belül.
1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
26. § * (1) * A Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár köteles lakóhelyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A tartózkodási hely címe bejelenthető (a lakó-, illetve a tartózkodási hely bejelentése a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés), vagy a 26/A. §-ban meghatározottak szerint valamely jogosultság feltételeként bejelentendő. Ha a lakcímbejelentésre költözéssel összefüggésben kerül sor, a bejelentést a beköltözéstől vagy a kiköltözéstől számított három munkanapon belül kell megtenni.
Mi történik, ha késve jelentem be a lakcímváltozást?
Késedelmes bejelentés esetén szankciókra, például pénzbírságra számíthat.
Felmerülhet bérbeadói oldalról a birtokvédelmi kérdés. Nehezebb kilakoltatni egy bérlőt, ha nem fizet, abban az esetben, ha be van jelentkezve?
A válasz nem. Mivel, birtokvédelmi jogot nem a bejelentkezéssel szerez, hanem akkor, amikor jogszerűen kerül birtokba, vagyis amikor megtörténik az ingatlan átadás-átvétele. A birtokvédelmi jog lakcím bejelentés nélkül is megilleti. Így ebben a kérdéskörben, bejelentkezéssel vagy anélkül is ugyanaz a birtokvédelmi jog védi a bérlőt. Tehát akár van lakcím, akár nincs, a kilakoltatási metódus egy és ugyanaz.
A birtokvédelem kérdéskörében elvi szinten az Alaptörvény V. cikkében esik szó, másrészt a 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló rendelet határozza meg.
Kijelenthető a bérlő a tulajdonos által?
Igen, erre megvan a lehetősége a tulajdonosnak. Tulajdoni lappal szükséges igazolnia, hogy ténylegesen ő a tulajdonos, lekérheti, hogy jelenleg ki vannak bejelentve az ingatlanba és jogában áll kijelenteni onnan őket.
Először adatszolgáltatást kell kezdeményezni a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból, amely eljárás során igazolni szükséges a kérelemmel kapcsolatos jogviszonyt meglétét. Majd kérelmet kell benyújtani, melyben „Büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a kijelentendő személy személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő lakcíme nem valós, ennek oka: …”. A fenti metódus ügyfélkapun is végrehajtható, abban az esetben jóval gyorsabb és kényelmesebb. A metódusra kényszerkijelentésként is hivatkozhatunk.
Hol lehet bejelenteni a lakcímet?
Kormányablakban vagy okmányirodában. 2025. február 1. előtt a jegyzőnél is, de ez az eljárás megszűnt.
146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról: 29. § (1) * A polgárnak a lakcímét, illetve annak változását bármely járási hivatalnál kell bejelentenie. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését bármely járási hivatalnál kell bejelentenie.
Elektronikusan is bejelenthető?
Igen, akár elektronikusan is. Ebben az esetben szükséges megfelelni a törvényi előírásoknak:
146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról:
40. § * (1) A bejelentő akkor teljesítheti elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján a lakcímbejelentést, ha
a) a lakás kizárólagos tulajdonosa vagy annak egyedüli haszonélvezője,
b) a szállásadó a lakcímbejelentéshez az Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen hozzájárult,
c) az Nytv. 27/A. § (3) bekezdésében meghatározott okiratot csatolja, vagy
d) * csatolja a szállásadó hozzájárulását, illetve több szállásadó esetén a lakcímbejelentés során eljáró szállásadó nyilatkozatát a többi szállásadó hozzájárulásáról.
Kinek kell bejelentenie a lakcímet? Mindenki személyesen?
A törvény szerint az egyik bejelentkezésre kötelezett mindenki nevében teljesítheti a bejelentést.
146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról:
31. § (1) * A polgár lakcím-bejelentési kötelezettségét – a 29. § (3) bekezdése, valamint a (2)–(5) bekezdés szerinti esetek kivételével – személyesen, illetve törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján teljesítheti.
(2) Ha a bejelentési kötelezettség több együtt költöző hozzátartozót érint, a bejelentést valamennyiükre vonatkozóan az egyik bejelentésre kötelezett is teljesítheti.
Fontos tudni továbbá, hogy a lakcím bejelentés nem keletkeztet vagyoni jogot a bejelentkezett számára. Ha nem jogosult ott lakni, de be van jelentkezve, attól még nem vagyunk kötelesek beengedni az ingatlanba.